• coin
    • share
    • quality
    • mail
szombat, 06 május 2017 13:15

Vigyázat! A levegő-hőszivattyús rendszer buktatói

Végre megnyíltak az épületek energetikai korszerűsítésére vonatkozó pályázatok. Üröm az örömben, hogy a kapott támogatásokat idővel vissza is kell tudni fizetni - célszerűen a korszerűsítésből keletkező megtakarításból. Minden irányból bombáznak bennünket a jobbnál jobb külső levegő hőforrású hőszivattyús ajánlatokkal, de nagyon észnél legyünk, amikor egy ilyen megoldást kiválasztunk!

Alapvetően az a baj, hogy ha a laikus ügyfeleknek egy gyártó vagy forgalmazó azt állítja, hogy egy rendszer hihetetlenül takarékosan képes üzemelni, akkor azt hajlamosak többnyire minden fenntartás nélkül elhinni. Pedig a hazai klímaviszonyok mellett nem szabad bedőlnünk a külső levegő hőforrású hőszivattyús "csodáknak". És mielőtt bárki sértve érezné magát, gyorsan szeretnénk hangsúlyozni, hogy ebben a cikkben kifejezetten a fizikát és matematikát magasra felrugó rendszerekről beszélünk.

Nyilván ebben a technológiában is létezik jobb és rosszabb (ezt versenyszokás szerint majd a piaci szereplők "lebokszolják" egymással), de az alapvető igazság az, hogy amikor kint hideg van, mi bizony akkor szeretnénk fűteni, és az egyre alacsonyabb hőmérsékletű külső levegőből, mint "hőforrásból" kellene egyre tőbb hőt biztosítani a megfelelő belső komforthoz. Remélhetőleg mindenki számára érezhető az ellentmondás.

Félreértés ne essék, a modern berendezésekkel már sok minden megoldható (egyes gyártók szerint akár mínusz 25 °C külső hőmérsékletnél is képes működni a hőszivattyújuk), de nagyon nem mindegy, hogy milyen energiaköltség árán. Márpedig ha milliókat fektetünk egy új gépészetbe, akkor azt várjuk, hogy - lehetőleg minél hamarabb - térüljön is meg a beruházásunk. Nézzük hát meg, hogy mikre kell nagyon odafigyelnünk egy ilyen rendszer kiválasztásakor.

1. Alapvetően megtévesztő a laikusok számára a COP adat. Bár jóideje már nem is szabadna jellemezni a hőszivattyúkat ezzel az egyszerű paraméterrel, de a kizárólag az eladásra fókuszáló cégek sajnos mégis megteszik. Ezzel a hatásfok mérőszámmal az a baj, hogy csak egy bizonyos külső levegő hőmérsékletnél (pl. plusz 2 vagy 5 °C, ki mit ad meg) igaz, de az alatt rohamosan romlik. Tehát pl. ha egy berendezést 4-es COP értékkel jellemeznek, akkor az jó esetben azt jelenti, hogy 1 kWh befektetett villamos energiából 4 kWh hőenergia állítható elő - de csak a megadott pl. plusz 5 °C külső levegő hőmérsékletnél! Mínusz 10 °C hőmérsékletű külső levegő esetében ez az érték már messze alatta marad.

A megfelelő jellemzője egy berendezésnek a szezonális fűtési hatékonysági fok (SCOP), mely egy jóval bonyolultabb számítás eredménye, ahol már figyelembe veszik a teljes fűtési időszakon belül jellemzően előforduló hőmérsékleti viszonyokat. Ha biztosra akarunk menni, mindig kérjük írásban megadni, hogy az adott épület esetében mi a berendezés várható villamos energiaigénye egy átlagos fűtési szezonban.

2. Hallottunk már olyat is, hogy egy berendezést preferáló cég arra való hivatkozással, hogy globális felmelegedés van(!), az előírtnál melegebb külső hőmérsékleti viszonyokkal számolt, így igazolva egy alacsonyabb teljesítményigényt, esetleg egy jobb hatásfokot. Jó példa e mostani utolsó telünk, hogy felmelegedés ide vagy oda, a külső mértezési hőmérsékletet bizony be kell tartani a számításoknál. Ez hazánkban a déli országrészben -11 °C, északi területeken -15 °C, a középső országrészben -13 °C.

3. Hőveszteség kérdése. Minél rosszabb egy épület hőszigeteltsége, annál több keletkező hőveszteséget kell pótolni a hőszivattyúnak. Első lépés tehát mindig a külső lehűlő felületek (pl. falak, födémek, nyílászárók) korszerűsítése, csak utána gondolkodhatunk ebben az új hőtermelőben. Ideális, ha egy kalap alatt megoldható a két korszerűsítési feladat (egy felfordulással túlesünk az egészen), de itt a költségoldalt alaposabban kell megvizsgálni.

Kövessen Minket!


4. Levegő-víz hőszivattyú esetében nagyon nem mindegy, hogy milyen hőmérsékletű fűtővizet kell előállítson a berendezésünk. A tervezők sokszor "elfelejtik" megemlíteni, hogy egy levegő-víz hőszivattyú akkor működik gazdaságosan, ha minél alacsonyabb hőfokú fűtővizet kell előállítania. Ehhez viszont a radiátoros hőleadó rendszer nem alkalmas, mert az csak jóval magasabb vízhőfokkal tudja biztosítani az elvárt komfortot. Új építés esetében egyszerű a helyzet, mert eleve ki lehet alakítani az alacsonyabb vízhőfoknak megfelelő hőleadást, de meglevő gépészet átalakításakor a radiátorok cseréje, vagy pl. sugárzó felületek kialakítása jelentős beruházási többlet költséget jelent. Viszont ha marad a régi radiátoros hőleadás, akkor kényszerűen magasabb hőmérsékletű fűtővizet kell előállíttatni a hőszivattyúval, így a hatásfok megint leromlik, nem lesz gazdaságos a működés.

5. Törekedjünk olyan hőszivattyús rendszer alkalmazására, mely képes ellátni a nyári túlmelegedés elleni hűtési feladatot is. Itt is csak a szezonális hűtési hatékonysági fok (SEER) az elfogadható jellemző. A biztonság kedvéért erre vonatkozóan is kérjük írásban, hogy az adott épület esetében mi a berendezés várható villamos energiaigénye egy átlagos nyári hűtési időszakban.

6. Árajánlatok bekérése. Sose ragadjunk le egyetlen cégnél! Célszerűen minimum három megbízhatónak tűnő helyről kérjünk ajánlatot. Követeljük meg a minél részletesebb írásos árajánlatokat, és nyugodtan jelezzük, hogy versenyeztetni kívánunk több céget. A hasonló tartalmú ajánlatok összehasonlításával könnyebben felfedezhetők az alacsonyabb minőséget tükröző paraméterek. És egy praktikus tanács: az ismertebb márkaneveket forgalmazó cégek hajlamosak magasabb, un. listaárat közölni, melyből nem szégyen alkudni.

7. Napelemes kiserőmű. A lehetőségekhez mérten célszerű villamos kiserőművel is kombinálni a hőszivattyús rendszert. A szélerőmű hazánk túlnyomó területén nem reális alternatíva (az év mintegy kétharmadában szélcsend uralkodik), így a megújulók közül a napenergia preferálható háztartási célra. Csak olyan névleges teljesítményű rendszer telepítése elfogadott, mely legfeljebb az épület várható éves villamosenergia igényét fedezi (jövedelemtermelő céllal HMKE telepítése hazánkban nem támogatott). Természetesen ez is többlet beruházási költséget eredményez, így csak nagyon gondos megtérülési számítások eredménye alapján dönthető el, hogy érdemes-e belevágni egy ilyen komplex rendszer megépítésébe.

8. Monovalens vagy bivalens rendszer. Mint az látható, létezik egy olyan külső levegő hőmérséklet, amikortól pl. egy földgáz tüzeléses kazánhoz viszonyítva már nem gazdaságos hőszivattyúval előállítani a fűtéshez szükséges melegvizet. Dönthetünk úgy, hogy megtartjuk a régi gázkazánt fűtés rásegítésre, vagy valamilyen (gáz- vagy elektromos fűtéssel) eleve kombinált hőszivattyút alkalmazunk. A helyes választást itt már nagyon sok tényező határozza meg, nincs általános jó recept.

9. Használati melegvíz termelés hőszivattyúval. Léteznek olyan kombinált hőszivattyús berendezések, melyek már eleve úgy lettek tervezve, hogy alkalmasak legyenek a fűtés biztosítása mellett párhuzamosan HMV termelésre is. Monovalens rendszer esetében a téli hideg külső levegő, mint hőforrás legtöbbször már nem teszi lehetővé a kétféle funkció egyidejű működését. Extrém hideg időszakokban a HMV temelés jellemzően alárendelődik a fűtésnek. Ilyenkor ha nincs rásegítés a hőtermelésre, akkor még az is megtörténhet, hogy egyszerűen nem lesz melegvizünk.

"Röviden" ezek a legfontosabb tudnivalók. A fentiek csak nagyon egyszerű gondolatébresztőnek alkalmasak, és nem lehet elégszer ismételni: nagyon észnél legyünk, amikor egy ilyen megoldást kiválasztunk!

(Józsa Péter)

Vállalkozások megújuló energia használatával megvalósuló épületenergetikai fejlesztéseinek támogatása a közép-magyarországi régióban kombinált hiteltermékkel

Kövess a Google Plus-on!

Klikkeljen a Követés gombra, hogy elsőként értesüljön szakcikkeinkről és exkluzív tartalmainkról!