Bár nagy lelkesedéssel vágtunk neki ennek a komoly mintaprojektnek, sajnos a konzorcium vállalásainak valós körülmények között történő megvalósítása a (még mindig nem az elvárt mértékben igazodó) jogszabályi környezet miatt a vártnál lassabban tud csak haladni, ezért ebben a II. projektszakaszban elsősorban a tesztüzemek, illetve a különböző szimulációk futtatására, és azok eredményeinek vizsgálatára helyeződött a fő hangsúly.
A legfontosabb kérdésben azonban sikerült komoly előrelépést tennünk. Több alternatíva közül kiválasztottuk az energiaközösség célnak leginkább megfelelő helyszínét, ami végezetül Martfűre esett. Komoly érdeklődés fogadta a projektet, gyorsan összeállt az alapító tagság, majd elkészült a közösség alapító okirata is. Szemmel láthatóan nem csak a tagság, de a hivatalok számára is újdonságnak számít az energiaközösség fogalma, így türelemmel ki kell várni, hogy mindenki áldását adja a terveinkre, és ténylegesen megkezdhessük a működést.
Persze addig sem tétlenkedünk, folytatjuk a műszaki fejlesztéseinket, melyek elengedhetetlenek ahhoz, hogy az energiaközösség képes legyen hatékonyan folytatni működését. Ehhez az egyik legfontosabb eszközünk a lokális smart adatgyűjtő-, szabályozó és vezérlő központ (LSZK), mely szabványos protokollokon, adatbázis és egyéb fájl alapú adatcsere által biztosítja az együttműködést az energiaközösség Elszámolóház szoftverrel. Az LSZK elvégzi a lokálisan gyűjtött adatok előfeldolgozását, és konvertálja az Elszámolóház szoftvere által értelmezhető formátumba. A tervezés egyik fő szempontja az volt, hogy a konfigurálás különösebb programozói tudás nélkül, egyszerűen elvégezhető legyen. Az eszköz képes együttműködni egyéb SCADA rendszerekkel, és bővíthető a MAVIR/DSO felé adatkommunikációs lehetőséggel (IEC60870 protokoll szerint).
Másik fontos előrelépés, hogy hosszas mérlegelés után kiválasztásra került az Energiaközösség központi elszámoló rendszer szoftver. A beszerzés megtörtént, a beüzemelés és a szoftver modulok tesztelése folyamatosan halad előre.
A szoftveres rendszer egyik lényeges eleme az Energetikai adatbekérő és előfeldolgozó modul. Lényegében azt biztosítja, hogy egy webes alkalmazáson keresztül az arra jogosult felhasználóknak lehetőségük van az energiafelhasználással és/vagy energiatermeléssel kapcsolatos adatok előzetes megadására. Ezzel a modullal az adminisztrációs folyamatokat kívánjuk nagymértékben egyszerűsíteni. (Folytatás lejjebb)
Az egyik legérdekesebb technikai eszközünk a Privát LoRa hálózati központunk. Ezzel gyakorlatilag egy zárt LoRa hálózatot valósítottunk meg, melyen keresztül elsősorban a különböző mért adatokat tudjuk az energiaközösség körzetében költséghatékony módon továbbítani a központi adatbázisba. A tesztkörnyezet kialakítása és a próbaüzemek rendben megtörténtek, teszteszközként a tavaly fejlesztett, és időközben szabadalmaztatott OSMr P1 port adatolvasó és adattovábbító készülékeinket vetettük be, az eredmények az elvárásainknak teljes mértékben megfeleltek.
Szintén megkezdődött az Energiaközösség felhasználói webes (front-end) felület tesztüzeme. A gyűjtött mért adatokra épülő felhasználói webes felület a http://enkoz.onergy.hu/demo oldalon elérhető. A weboldal kialakítása olyan, hogy gyakorlatilag bármely ismert böngészőből megnyitható. A Demó oldalon futó szimuláció különböző fogyasztó berendezések beállításával működik. Az oldal segítségével egy átlagos, vagy akár átlag feletti lakossági fogyasztó képes gyors rálátást kapni arról, hogy adott berendezések használatával milyen gyorsan (hány nap alatt) éri el a támogatott 210 kWh villamosenergia határt (ami a szimuláció grafikonjain piros figyelmeztető színnel kiemelve látható).
Összefoglalva a fentieket, a terveink megvalósításához továbbra is jó úton haladunk. A műszaki (telemetria, adatgyűjtő, valamint szabályozó/beavatkozó) rendszerek tesztelése folyamatban, és végre hamarosan megalakulhat az első tagokkal az energiaközösség. A fejleményekről cikksorozatunk következő részében hamarosan ismét beszámolunk.
(Józsa Péter)
