Mint ahogy arról egy korábbi cikkünkben beszámoltunk, Samuel Jaccard, Berni Egyetem kutatója, valamint az általa vezetett szakértői csoport kutatási eredménye szerint az egyetlen biztos dolog az, hogy az emberi tényezőtől függetlenül sem lehet tudni pontosan, hogy milyen változások fognak bekövetkezni bolygónk éghajlati viszonyaiban.

A klímarendszer rendkívül összetett dinamikája jelen tudásunkkal gyakran csak nagyon nehezen magyarázható, és úgy tisztességes, ha a szemszögünkből nézve egyelőre inkább egyfajta modellezhetetlen kaotikus rendszernek tekintjük. Leginkább ennek köszönhető, hogy ezen a nyáron nálunk egy viszonylag hűvös időszakot élhetünk át, miközben tőlünk néhány száz kilométerrre olyan területeken regisztrálnak melegrekordokat, ahol a korábban jellemző időjárási viszonyok miatt az épületekben a gépi hűtés nem nagyon kapott komolyabb szerepet. (Lejjebb folytatjuk)

Mondhatnánk, hogy az idei egy egyedi jelenség, de ez nem igaz. Tavaly már átéltünk valami hasonlót, amikor szokatlanul enyhe nyár volt jellemző Közép-Európában, miközben Északon meghökkentően meleg volt. Az is előfordult, hogy nálunk 25 °C körüli hőmérsékletek uralkodtak, miközben a sarkkörön túl, Finnország északi csücskén 33 fokot mértek, de egész Skandinávia, Szibéria, Japán, Amerika északi térsége hőségtől szenvedett, mert nagyon legyengült az un. sarki örvény. Idén nálunk a szokatlan hajnali hűvösök a leginkább szembetűnők, július és augusztus tájékán bizony felkapjuk a fejünket a 13 - 15 °C hőmérsékletekre.

"Jelenleg megjósolhatatlan, hogy mi fog történni" – állítja Samuel Jaccard, a Berni Egyetem kutatója. Mint ahogy azt korábban is írtuk, erre csak annyit lehet mondani, hogy akkor ne jósoljunk, mert annak jelenleg nem sok értelme van. Sajnos be kell látni, hogy bolygónk éghajlati viszonyait, a csapadék és a hőmérséklet területi és időbeli alakulását az emberi tényezőnél sokkal nagyobb léptékű körülmények befolyásolják, úgy mint például az óceánokból a légkörbe kerülő széndioxid pillanatnyi mértéke.

Amiért viszont mi, mint emberiség közvetlenül felelősek vagyunk az, hogy a környezetünket a végletekig leraboljuk és elszennyezzük, és emiatt az kezd élhetetlenné válni. Globális szinten gyorsan megoldandó feladat a fenntartható hulladékgazdálkodás megszervezése. Ha tetszik, ha nem, a klímarendszer tőlünk függetlenül ezután is tenni fogja a dolgát, de a portánkat és a belélegzendő levegőt kötelességünk a gyermekeink jövője érdekében tisztán tartani. Ez most a mi elodázhatatlan és legfontosabb teendőnk, ugyanis ezeket a negatív emberi hatásokat, illetve azok másodlagos következményeit már nem tudja a bolygó kellő gyorsasággal orvosolni.

(Józsa Péter)