Viszonylag enyhe telet tudhatunk magunk mögött, így energiaellátási szempontból nem történtek nagyobb aggodalomra okot adó események. Március óta viszont más irányból érkező fenyegetettség miatt kell aggódni az energetika területén. Közvetlen szomszédságunkban háborús események zajlanak, és a jelek szerint egyhamar nem lehet számítani arra, hogy tűzszüneti vagy béke megállapodás szülessen a felek között.
Energiafüggőségünk eredete hosszú évtizedekre nyúlik vissza. Hiába zajlott le időközközben egy rendszerváltozás, jobb alternatíva híján ez a függőségünk megmaradt. Nem vagyunk ezzel egyedül, több európai ország szerzi be túlnyomórészt Oroszországból a kőolajat és a földgázt. Hiába a kapkodóan gyors EU-s energiapolitika, még hosszú ideig stratégiainak fognak számítani ezek az energiahordozók.
Ha a földgázt említjük, elsődlegesen mindenki arra gondol, hogy hiánya esetén veszélybe kerül a fűtés. Teljes joggal aggódunk emiatt, hiszen hazánkban a háztartások túlnyomó része földgáz üzemű berendezésekkel oldja meg a fűtést. Márpedig nem igazán létezik egyéb alternatíva, minthogy a szokott útvonalon, a gázvezetéken keresztül importáljunk gázt. Számos oka lehet annak, hogy ebben a zűrös helyzetben meghiúsul a gázellátásunk, úgyhogy ne is menjünk most ebbe bele. De az tény, hogy ha nem lesz gáz, akkor sok millió háztartásban nem lesz télen fűtés.
És ez még nem minden. Nagyon úgy fest, hogy a gombamód szaporodó időjárás- és napszakfüggő naperőművekkel - finoman fogalmazva - kissé túllőttünk a célon. Nem az a baj, hogy komoly szerepet kaptak ezek a környezetbarátnak tekintett villamos termelők, hanem az, hogy velük párhuzamosan nem lettek kellő mértékben fejlesztve a villamosenergia-rendszer üzembiztonságát garantáló rendszerek, melyek segítségével biztosítani lehet a termelés/fogyasztás egyensúlyát. A szükségszerű egyensúly kérdését az előző cikkekben (Felkészülés az elkerülhetetlenre - a nagy áramkimaradás I. rész, II. rész, III. rész) már alaposan kitárgyaltuk, így már tudjuk, hogy az egyensúly felborulása esetén több napig tartó áramkimaradás (közkeletű szóval: BLACKOUT) vár ránk (Folytatás lejjebb).
Amikor a szükségesnél több energia áll rendelkezésre, a rendszerirányító gondoskodik arról, hogy leszabályozással csökkentve legyen a betáplált mennyiség. Ez tehát a kisebbik gond. A nagyobbik probléma akkor áll fenn, amikor hirtelen jóval kevesebb villamosenergia áll rendelkezésre, mint amennyire igény lenne (pl. egy nagy kiterjedésű átvonuló vastagabb felhőtömeg akadályozza a naperőművek termelését). És itt jelentkezik egy esetlegesen kieső gázszolgáltatásból fakadó másik rémálom, ugyanis a kiegyenlítő szabályozásban egyre jelentősebb szerepet kapnak a gyors-reagálású gázmotoros erőművek. Márpedig ha nem áll rendelkezésre földgáz, akkor ezek a fontos szabályzó berendezések is kiesnek a villamosenergia rendszerből.
Nyilvánvaló lett tehát, hogy sérülékennyé vált a villamosenergia ellátásunk, így már nem feszíthető jobban a húr, nem engedhetjük tovább romlani a rendszer üzembiztonságát. Ezt belátva, mind a hálózati engedélyesek, mind az átviteli rendszerirányító MAVIR 0 (azaz nulla) MVA-ben állapította meg a villamosenergia-rendszer teljesítmény-egyensúlyának és a kiegyenlítő szabályozási kapacitásoknak a biztosíthatósága szempontjából a villamosenergia-rendszerbe befogadható időjárásfüggő erőművi kapacitás mértékét. Kicsit bonyolultan hangzik, de lefordítva ez annyit tesz, hogy addig nem csatlakoztatható a rendszerhez újabb naperőmű, ameddig nincs előrelépés a kiegyenlítő szabályozás területén.
Az is tisztán látszik, hogy mindaddig, amíg nem konszolidálódik a nemzetközi helyzet, és mindenféle szankciók meg háborús események fenyegetik a gázellátásunkat, addig nem gondolkodhatunk újabb gázmotoros szabályzó erőművekben. Bár széndioxid termelő berendezésekről van szó, ennek ellenére - az üzembiztonságot szem előtt tartva - lenne rájuk igény bőven.
A világ nemzeteinek, így hazánknak is töretlen célja a CO2 redukálása. Ennek megfelelően mind az alaperőművi termelésben, mind a kiegyenlítő szabályozásban csökkenteni kell a karbonkibocsátók szerepét. Ugyanakkor felmerül kérdésként, hogy ha ezek a pillanatnyilag elemi fontosságú erőművek kiesnek a termelésből, akkor hogyan, milyen eszközökkel lehet garantálni az időjárás szeszélyének kitett villamosenergia-rendszer üzembiztonságát, vagyis a folyamatos energiaellátást?
A lehetséges megoldásokat a korábbi cikkekben már közérthető módon vázoltuk. A többlet termelésből fakadó villamosenergiát egyfelől tárolni szükséges, hogy egy későbbi csúcsidőszakban felmerülő igény esetén vissza lehessen táplálni a hálózatba. Ez egy tiszta és jó megoldás, egyetlen hátránya, hogy költséges beruházást igényel egy ilyen jellegű fejlesztés.
Egy másik, nagyon jónak ígérkező alternatíva az "akkor fogyasszunk, amikor felesleg van" elve. Ez egy komplex, sokszereplős, kiterjedt informatikai rendszerre épülő energiaközösséget, illetve energiaközösségek láncolatát jelenti. Cégünk, az ON-ENERGY Kft. több esztendeje dolgozik azokon a megoldásokon, melyek képesek biztosítani a különböző piaci szereplők (termelők, fogyasztók, rendszerirányító, hálózati engedélyesek stb.) közötti információcserét.
Hamarosan elkezdődik annak a nagyszabású mintaprojektnek a megvalósítása, mely egy közel 20000 fős település minden lényeges szereplőjét, villamos fogyasztóját, termelőjét és tárolóját képes integrálni a helyi energiaközösségbe. Elsődleges feladatunk az lesz, hogy win-win módon biztosítsunk előnyöket a szereplők részére. És látva a nem túl rózsásan alakuló nemzetközi helyzetet, a legnagyobb előnyöket a minél nagyobb rendszer-stabilitás, illetve a piaci ár alatt biztosított villamosenergia jelenti.
A projekt első fázisában az adatgyűjtéshez szükséges infrastruktúra kialakítása, illetve szükség szerinti bővítése fog megvalósulni. Ezzel párhuzamosan zajlik majd a már jól bevált SCADA és adatbázis rendszerünk élesztése. Különösen fontos, hogy minél gyorsabban, és minél több adatpont felől induljon el az adatgyűjtés, hogy a logikai elemek finomhangolása mielőbb megtörténhessen, ezzel is elősegítve az energiaközösségen belüli hatékonyság növekedését. Ehhez igyekszünk minél több kiemelt fogyasztót, HMKE üzemeltetőt, egyéb stratégiai szereplőt integrálni a közösségbe.
Az Ön környezetében is terveznének energiaközösséget létesíteni, de még kérdéseik lennének ezzel kapcsolatban? Keressék bátran munkatársainkat, és segítünk elindulni, illetve az optimális megoldást kivitelezni.
(Józsa Péter - ISO 50001 lead auditor)
