Nagyobb erőművek esetében az üzemeltetőknek fel kell tüntetniük a monitoring rendszer besorolását a szabványnak megfelelő megfelelőségi nyilatkozatokban. A felügyeleti rendszer osztályozására hivatkozhat annak betűjele (A, B vagy C), illetve megnevezése (nagy pontosságú, közepes pontosságú, alappontosságú).

Nagyobb teljesítményű fotovillamos rendszerek (mint például közüzemi, vagy jelentős kereskedelmi célú parkok) számára az A vagy B osztályú monitoring a megfelelő, míg a B vagy C osztály inkább a kisebb fotovoltaikus rendszerek számára alkalmasabb (ilyenek például az egyszerűbb kereskedelmi és lakossági célú naperőművek).

Fontos fejlemény, hogy - a megváltozott szabályozáshoz igazodva - a korábbi gyakorlattal szemben a menetrendező cégek már nem a bónusz egy részéért végzik a szolgáltatási tevékenységüket, hanem jellemzően fix havidíjért, ráadásul az esetleges pótdíj kifizetését is magukra vállalják. Ez az üzleti modell ma már teljesen megszokott és általános, azonban a legtöbb esetben a menetrendezéssel foglalkozó vállalkozások ezt egy jól felépített, működő monitoring rendszer meglétéhez kötik feltételként. Mivel az egyre magasabb megújuló hányad miatt jelentős teher keletkezik a megújuló energia integrációja során, egyre inkább valószínű, hogy a rendszerirányító idővel háttérbe vonul, és teljesen piaci alapra kerül a KÁT rendszer elszámolása. Ez viszont csak akkor eredményez rentábilis erőművi tevékenységet, ha az üzemeltető egy hatékony és korszerű monitoring rendszer által maximális rálátással bír az adott erőmű működésére. Az ON-ENERGY Kft. ennek megvalósításához nyújt segítséget (Folytatás lejjebb).

Mintavétel, nyilvántartás és jelentés
Ahhoz, hogy egy naperőmű megfeleljen a mindenkori elvárásoknak és követelményeknek, illetve képes legyen hozni a menetrend szerint vállalt termelési számokat, alapvetően fontos, hogy az üzemeltető birtokában legyen minden lényeges termelési és üzemállapot, valamint időjárási adatnak. Ehhez minden naperőművet megfelelő módon fel kell szerelni a szükséges érzékelőkkel és mérőeszközökkel, melyekből átfogó mintavételezés tud megvalósulni.

Egy mintát valamely érzékelőtől, vagy mérőeszköztől - meghatározott mintavételi intervallum szerint - gyűjtött adatként szokás jellemezni. Az ily módon kapott adatokat naplózzuk, illetve adatbázisban tárolunk. A rögzítési intervallum szintén jól definiált feltételek szerint kerül meghatározásra.

Egy monitoring rendszer kialakításánál elsődleges feladat a különböző szenzorok és mérőeszközök megfelelő felszerelése, illetve konfigurálása. Ezt követően helyezhető üzembe az a SCADA rendszer, mely biztosítja a távfelügyeletet, illetve az adatgyűjtést és nyilvántartást.

További információért, megoldási javaslatokért, monitoring csomag ajánlatokért kérjük, keresse munkatársainkat.

(Józsa Péter - ISO 50001 lead auditor)