Christoph Buchal kölni fizikaprofesszor és kollégái készítették el azt a jelentést, melynek megállapítása, hogy az elektromos autók átlagosan 11-28 százalékkal nagyobb mértékben terhelik a környezetet, mint a belsőégésű motorral szerelt autók. Alapvetően ezért az akkumulátorgyártás technológiája a felelős (ugyanis irgalmatlan CO2 kibocsátással jár a különböző nyersanyagok kitermelése, előállítása), valamint a kész jármű működtetéséhez szükséges elektromos energiában jelenlevő nem megújuló hányad. Te jó ég, hányszor tettük fel azt a süket fülekre találó kérdést, hogy ugyan mi is hajtja ezeket a villanyautókat? Természetesen az a villamosenergia, amit a még mindig nagyon szennyező erőműpark előállít, és ez a németeknél fokozottan igaz, az atomerőművek lekapcsolása óta...
A tanulmányban vizsgált Tesla elektromos autóhoz szükséges akkumulátorcsomag előállítása során 11-15 tonna szén-dioxid termelődik. Tízéves élettartamot alapul véve, évente átlagosan 15 ezer kilométer megtett út esetén ez kilométerenként 73 - 98 gramm szén-dioxid-kibocsátást eredményez. Hab a tortán, hogy ugyanez a Tesla autó kilométerenként már 156-181(!) gramm szén-dioxidot bocsát ki, ha azt is figyelembe vesszük, hogy a működéséhez szükséges (és természetesen az elektromos hálózatból nyert) villamosenergia előállítása milyen CO2 kibocsátással jár. És így már az eredmény lényegesen rosszabb, mint az összehasonlításban említett Mercedes típusú dízelautóé. (Lejjebb folytatjuk)
A gépkocsigyártók most készülnek tömeges méretekben átállni az elektromos autók gyártására. Persze ezt nem önként teszik, hanem erős politikai nyomás hatására (egyes országokban hamarosan már csak elektromos autókat lehet piacra dobni). De: kiszámolta-e már valaki, hogy az utakon szaladgáló, hagyományos erőforrással rendelkező járművek mennyi energiát használnak fel a különböző üzemanyagok elégetésével? Kiszámolta-e már valaki, hogy ha hirtelen átállnánk tisztán elektromos hajtásra, akkor az mennyi villamosenergiát igényelne a hálózatból? Átgondolta-e már valaki, hogy hogyan lesz előállítva a közlekedéshez szükséges többlet villamosenergia, és az hogyan lesz elszállítva a fogyasztókhoz (merthogy a jelenlegi hálózat szállítókapacitása is véges...)? Gondolt-e ennek kapcsán valaki is az ellátásbiztonság prioritására? És ezek még csak a legegyszerűbb kérdések, amiket fel szoktam tenni vitafórumokon.
De visszatérve e cikk kiinduló gondolatához, ismét beleütköztünk az örökzöld problémába: mégpedig abba, hogy jelen tudásunk szerint az energiát költséghatékony módon nem tudjuk tárolni, ráadásul mint a fenti tanulmányból kiderült, ezen energiatárolók gyártástechnológiája a környezetet is alaposan megterheli. A tanulmány szerzői szerint környezeti szempontból jobb lenne, ha maradnánk a hagyományos belsőégésű motoroknál, metán üzemanyagot használva, mivel azok CO2 kibocsátása egyharmaddal alacsonyabb, mint a dízelgépkocsié. Engedtessék meg, hogy ezzel se értsek egyet, mert nem ez a helyes út. Ezzel csak kifognánk a szelet a korszerűbb technológiák kutatásának vitorlájából, tovább kockáztatva ezzel a környezetünk kényes egyensúlyát.
Márpedig igazi megoldást csakis a kutatási irányok helyes mederbe terelése adhat. És ugyan ezen évek óta fáradozunk is jónéhányan, de sikert csak az új elméletek szélesebb körben való terjesztése hozhat. Mivel még néhány évtizede is szinte megkövezték ezen új elméletek kutatóit, azt nagyon fontos hangsúlyozni, hogy a természetből ellesett önfenntartó periodikus jelenségek nem mennek szembe egyetlen ismert fizikai törvénnyel sem, de legfőképpen nem tartoznak a perpetuum mobile kategóriájába (bár félreértésből, rosszabb esetben szakmai féltésből ezt a bélyeget nagyon könnyen sütögetik). Pedig a természet tálcán kínálja az oszcilláló, vagy más néven periodikus jelenségeket a fizikában, biológiában, az asztrológiában, és legújabb ismereteink szerint a kémia területén. Semmi más dolgunk nincs, mint elfogadni a kézenfekvőt, és köszönettel felhasználni.
És ha már a műszaki zseni, Tesla nevét adták ennek a vizsgálatban is említett elektromos autónak, akkor időszerű lenne azon is morfondírozni, hogy maga a névadó mester hogyan oldotta meg azt, hogy az átalakított Pierce Arrow gépkocsijával mindenféle tankolás vagy feltöltés nélkül képes volt hatalmas távolságok megtételére...
(Józsa Péter)
