...a döntéshozók nem kívánnak kellő mértékben forrást biztosítani az energiahatékonyság fokozásához, mert egyszerűen nem bíznak egy-egy intézkedés, vagy hatékonysági terv és beruházás sikerében, ergo a befektetések rövid távon történő megtérülésében.

Ezen persze nem is lehet nagyon csodálkozni, hiszen a közelmúltban számos alkalommal lehetett találkozni olyan esetekkel, amikor kizárólag valamiféle szolgáltatás vagy termék gyors eladása volt a cél, és nem a hatékony segítségnyújtás. És emellé a magatartás mellé természetesen párosult a gátlástalan, minden józan szakmaiságot nélkülöző ígérgetés, amit egy kevéssé szakértő megrendelő jobb híján kénytelen volt elhinni. Nem meglepő tehát, hogy a vizsgált esetek kilencvenöt százalékában az ilyen projektek menthetetlenül bukásra voltak ítélve.

Nagy kérdés, hogy miként lehet valahogy ebből az áldatlan helyzetből visszatalálni a helyes útra? Megvizsgálva a jelenlegi piaci állapotokat, mind szakmai, mind üzleti szempontból csak egyetlen, mindkét fél számára elfogadható megoldást sikerült találnunk. (Lejjebb folytatjuk)

És ez nem más, mint a sikerdíjas forma. Ily módon lehetőség nyílik minimalizálni az ügyfelek kockázatát, ami a bizalom egyértelmű erősödését eredményezi. A sikerdíj világos helyzetet teremt: ha megtaláljuk az energiapazarlás forrását, és csökkentjük a felesleges veszteségeket, akkor részesedünk a megtakarított forintokból.

A sikerdíjas formának természetesen ugyanúgy vannak előnyei és hátrányai, mint bármilyen más típusú üzleti megállapodásnak. A megbízó keveset kockáztat, negatív eredmény esetén nem éri üzleti veszteség, tehát bátran belevághat egy energiahatékonysági projektbe. Előny még, hogy a sikerdíj mértéke a megtakarítás százalékában van kifejezve, tehát csak a megtakarított működési költségen kell a végén osztozni. És ez jelenti egyúttal az egyetlen hátrányt is a megrendelő számára, hiszen ha olyan szintű a pazarlás, akkor a sikerdíj mértéke akár nagyságrendileg is magasabb lehet, mint egy szokásos vállalási ár egy hasonló projekt esetében. Viszont cserébe a sikerdíjas forma minden kockázati terhet levesz a megrendelő válláról.

Számunkra előnyt jelent, hogy nem kell sokat beszélni az elérhető hatékonyságról, hiszen jól felfogott érdekünk, hogy azt maximalizáljuk - tehát relatíve egyszerű megállapodást kötnünk. Viszont nem kis hátrányt jelent, hogy minden befektetett munka és szaktudás csak és kizárólag akkor eredményez bevételt, ha már konkrét, kézzel fogható pénzügyi megtakarítást sikerült elérnünk.

Természetesen egy ilyen megállapodás kötését részünkről komoly lépések előznek meg, hiszen mindenek előtt fel kell mérnünk, hogy milyen nagyságrendű a megtakarítási potenciál, és csak azt követően tudjuk meghatározni az elvégzendő feladatokat, valamint megbecsülni azok munkaigényét. A kezdeti teendőkkel kapcsolatos kérdésekre minden érdeklődő számára készséggel válaszolunk, úgyhogy mielőbb tegyék fel azokat bátran.

(Józsa Péter - ISO 50001 lead auditor)