• coin
    • share
    • quality
    • mail
péntek, 17 július 2015 00:00

Műtárgy védelem energetikai szempontból

A művészet már az ősembernél is megjelent barlangfestmények és termékenységi szobrok mintájában, azonban e műtárgyakból csak kevés maradt fenn. Napjainkban a múzeumok, galériák és kiállító termek a legkorszerűbb épületgépészeti megoldásokat alkalmazzák, hogy a műtárgyakat eredeti formájukban, károsodás nélkül őrizhessék meg az utókor számára.

A művészeti alkotásokat főleg a gyors hőmérsékletváltozás, a páratartalom ingadozása és a levegő szennyezettsége rongálja. A hőmérséklet változása következtében az anyagokban létrejövő hőtágulás az anyag szerkezet roncsolásának fő okozója. Minden anyagnak különböző mértékű a hőtágulása, így a többféle anyagból álló műtárgyak könnyen megsínylik, az óránkénti 2-3 C változást. Például a festmények felszíne repedezett lehet. Ennek kiküszöbölésére a középkorban nagy falvastagságú képtárakat építettek, így biztosítva az épület lassú felmelegedését/lehűlését.

A páratartalom ingadozása a szerves anyagokat veszélyezteti elsősorban, ahol a relatív páratartalom 5 %-os változása is komoly károkat okozhat az arra érzékeny anyagoknál.

Kövessen Minket!


A szennyezett levegő nem csak az emberi szervezetnek káros. A levegőben található porok, gázok rongálják a műtárgyak felületét, erre jó példa a Parlament, amely mészkő burkolatát lakkal óvják a károsodás ellen, de a képen látható vízköpőt már megtépázta a légkörbe kerülő SO2-ból (kén-dioxid) alakuló savas eső. A levegő szennyezettsége a kémiai hatásaihoz tartozik még a fém tárgyak korrodálódása és a szerves anyagok elszíneződése. A műtárgyak felületére lerakodó por esztétikai változásokat okozhat és a levegő nedvességtartalmával, akár még a gombák szaporodását is elősegíti.

A műtárgyak vizsgálatához szükséges a fény, a megfelelő megvilágítás és fényerősség ugyanakkor roncsolhatja is a műtárgyakat. A festmények kifakulhatnak, a pigmentek és festővászon színe elváltozhat, a tárgy törékennyé válhat. A fény erősségének mérőszáma a lux. Múzeumokban a papíralapú műtárgyakhoz az ajánlott fényerősség 50 lux, festményekhez 150 lux, míg a direkt napsugárzás fényerőssége elérheti 20 000 lux-ot is, az ajánlott érték több százszorosát. Ezenkívül célszerű még a fényforrások UV (ultra-ibolya) kibocsátását is mérsékelni, ugyanis ezen a hullámhosszon a legroncsolóbb hatású a fény a műtárgyaink számára.

A megfelelő, korszerű épületgépészeti megoldásokkal a műtárgyaink és környezetük biztonsága könnyen megoldható, biztosítva a jövő generációinak, hogy ők is gyönyörködhessek a művészet és az emberi alkotás szépségében, mint mi.

További információk

Kövess a Google Plus-on!

Klikkeljen a Követés gombra, hogy elsőként értesüljön szakcikkeinkről és exkluzív tartalmainkról!