Különösen nehezíti a vevők helyzetét, hogy az ingatlan tulajdonosok (kihasználva a jog kínálta lehetőséget) csak az utolsó pillanatban készíttetik el a tanúsítványt, és bizony legtöbbször csak a szerződés aláírásakor szembesülnek a vevők az ingatlan energetikai minőségével.

Ez elsősorban annak köszönhető, hogy a hatályos rendelet szerint amennyiben egy eladásra kínált ingatlan rendelkezik energetikai tanúsítvánnyal, akkor annak eredményét a hirdetésekben fel kell tüntetni. És ismerve a hazai ingatlanok általános energetikai állapotát, ez - az eladó szemszögéből nézve - gyakran kifejezetten hátrányos helyzetet eredményezne.

Nem úgy az új építésű ingatlanok esetében. Ezekre nézve folyamatos a szigorítás, magasabb követelményeknek kell megfeleljenek, mint a régebbi épületek, és ez természetesen az árban is megmutatkozik. Az ilyen ingatlanok a használatba vételi engedélyezésnél már mindenképp kapnak tanúsítványt (az engedélyezési folyamathoz elengedhetetlen), jellemzően igen jó besorolási értékkel, amit az eladó természetesen fel kell tüntessen a hirdetésekben, de ezúttal különösebb bosszúság nélkül, mivel az eladási árat a jó energetikai besorolás kedvezően alakítja.

Sokszor hangzik el a kérdés, mi a fontosabb a vevő szempontjából: a tanúsítvány megléte, vagy esetleg egy előzetes energetikai szakértés? Nos, egy átfogó energetikai véleményezés messze többet képes előre jelezni a várható energiafelhasználásról, mint egy bármilyen gondosan elkészített energetikai tanúsítvány (halkan megjegyezve, már ha valóban gondosan elkészített, de az egy másik történet). Ennek megfelelően egy-egy nagyobb értékű ingatlan esetében egy jó energetikai szakvélemény jelentős árbefolyásoló hatással bír, és adott esetben megfelelő alkupozícióba segítheti a vevőt, nem beszélve arról, hogy a várható energiafelhasználáson túl a vevő megfelelő képet kap az esztétikai felújítással egybeköthető energetikai korszerűsítési lehetőségekről is. Lényegesen kielégítőbb módon, mint egy szűkszavú tanúsítvány mellékletből.

(J.P.)